A vidék látnivalói

Magyarországon

1. Esztramos

1. Esztramos

Tornaszentandrás–Bódvarákó, 4 km

A két tornai aprófalu között emelkedő Esztramost a hegyen 1948 óta folytatott mészkőbányászat csonkította meg. A felső bányaudvarról (látogatható, jegyet a hegy lábánál lévő parkolóban lehet vásárolni) szép kilátás nyílik a Bódva-völgyre és az Alsó-hegyre. Az Esztramost járva sorra találkozunk a vasérc-és mészkőbányászat létesítményeivel.


2. Rákóczi-barlang

2. Rákóczi-barlang

Tornaszentandrás, 4 km

Az Aggteleki Nemzeti Park ékszerdobozaként emlegetett Esztramos számos karsztjelensége közül a fokozottan védett Rákóczi-barlangot mindenképpen látni kell. Változatos színű és formavilágú borsóköves falborításai, mélyzöld tavai felejthetetlen élményt nyújtanak. Jegyet a hegy lábánál lévő parkolóban lehet vásárolni.


3. Hadik-kastély parkja

3. Hadik-kastély parkja

Tornanádaska, 5 km

A Gyulaiak ősparkjából a Berlint megsarcoló Hadik András huszárgenerális leszármazottja, gróf Hadik Béla és fia, János építtet kiváló angolparkot 1879 után. A neobarokk kastélyt körülvevő park fái közül az örökzöldek sokfélesége szembeötlő. Mamutfenyőjének cukorsüvegforma koronáját már messziről is látni. A kastélyban jelenleg pedagógiai intézmény működik. A park szabadon látogatható.


4. Római katolikus plébániatemplom

4. Római katolikus plébániatemplom

Tornaszentandrás, 6 km

A templom különlegessége az ikerszentély, melyet a 12. és a 13. század fordulóján emeltek a kis román stílusú templom részeként. Ehhez toldották a 14. században a Bebek család patrónussága idején a freskókkal bélelt gótikus hajót. A templom érdekessége még a hajó északi oldalán álló, szádvárinak tartott, barokk Immaculata-oltár. Kulcsot a helyi harangozónál találunk.


5. Szádvár

5. Szádvár

Szögliget, 9 km

Valamikor az 1241–42-es mongoljárás után épült fel az első erődítmény, melyet aztán a későbbi évszázadokban tovább építettek. 1686 körüli lerombolásakor egyik legnagyobb alapterületű hegyi várunknak számított. A romokat néhány éve a Szádvárért Baráti Kör menti a pusztulástól rendszeres vármentő hétvégéken. A várhegyre jelzett tanösvény-túraút vezet a Ménes-völgyből.


6. Derenk romközség

6. Derenk romközség

Szögliget, 11 km

1941 körül telepítik ki a középkori eredetű, később lengyelekkel benépesített falut, Derenket, hogy Horthy Miklósnak vadászterületet szakítsanak ki a határából. Az elpusztult épületek helyét megjelölték és szabadon látogatható az egykori iskolában kialakított kiállítás is. Az elszármazottak hűségesen minden nyáron templombúcsút tartanak a falu emlékére. A romfalut a Ménes-völgyből gyalogosan tudjuk megközelíteni.


7. Református templom

7. Református templom

Szalonna, 14 km

A templom a 12–13. század fordulóján épült az Örsúr nemzetség körtemplomaként (rotundájaként), majd a 14–15. századi négyszögletes hajóbővítéssel nyerte el mai formáját. A szentélyben Antiochiai Szent Margit legendájának freskótöredékeit látjuk, a diadalíven Szepesi András 1426-ból való prófétaképeit. A templom a helyi harangozó segítségével megtekinthető.


8. Rakaca-tó

8. Rakaca-tó

Szalonna–Meszes, 18 km

A Rakaca-patak vizének duzzasztásával 1962-ben víztározó céljára kialakított mesterséges tó a vidék kedvelt kiránduló- és horgászhelye. Partján üdülők sorakoznak. Meszes határában a Róth-kút kifolyója vasas ásványvizet hoz a felszínre. A tó déli határában a Szendrői-rögvidék hegyei emelkednek.


9. Pálos kolostortemplom és kolostor

9. Pálos kolostortemplom és kolostor

Martonyi, 19 km

1383-ban a Szalonnai család az alapítója a martonyi Három-hegyen épült kolostornak. A gótikus templom rekonstrukciója jelenleg is folyik. A stílus építészeti jegyeit rendre felismerjük az épületen: csúcsíves-mérműves ablakok, bordázott mennyezettartó oszlopkötegek, támpillérek hirdetik az egykori kőfaragó mesterek tudását. Az épület szabadon látogatható, némi gyaloglással elérhető a Szár-hegyi tévéadótoronyhoz vezető műútról.


10. Ófalu, tájház

10. Ófalu, tájház

Jósvafő, 15 km

A gömöri és tornai határon, a Jósva-patak forrásának közelében elterülő falu mindmáig őrzi azt a hangulatát, mely a századelőn jellemezte a tornai kitelepüléseket. Tájháza 1994-től látogatható. Népi építészeti emlékei mellett megtekintésre érdemes az 1734-ben (át)épült, majd 1793–94-ben megnagyobbított festett fakazettás mennyezetű református templom.


11. Baradla-barlang,vörös-tói bejárat

11. Baradla-barlang,
vörös-tói bejárat

Aggtelek–Jósvafő, 15 km

A Medve-sziklák alatt fekvő, vörösagyaggal bélelt töbörben kialakult tó, a Vörös-tó szomszédságában találjuk a Baradla-barlang 1890-ben nyitott mesterséges bejáratát. A töbörbe simuló látogatóközpontot 2005-ben avatták fel. Az innen induló, a jósvafői Tengerszem Szállóhoz érkező barlangtúra kétórás és 2,3 km hosszú.


12. Baradla-barlang, rövidtúra

12. Baradla-barlang, rövidtúra

Aggtelek, 20 km

A Baradla ősidők óta ismert természetes bejárata az 50 méter magas sziklafal tövében nyílik. Ezt a bejáratot használták a 18–19. század természetvizsgáló utazói is. A föld alatti búvópatak (a Styx) nyomában szegődve csodálható meg a cseppkövek világa. Az aggteleki bejárattól induló túra egyórás és kb. 1000 méter hosszú.


13. Bányászati múzeum

13. Bányászati múzeum

Rudabánya, 27 km

A múzeum a hazai bányászattörténeti kiállítások legjelesebbjei közé tartozik. Kiállításában a bányászat eszközei és dokumentumai mellett megismerhetők az ásványok és a település határában feltárt Rudapithecus hungaricus-letek is. A múzeum nyitvatartási időben látogatható. A település határában találjuk az egykori vasércbánya fejtési udvarát, benne a csodálatos türkiz színű tóval.


14. Borsodi Tájház,borsodi földvár

14. Borsodi Tájház,
borsodi földvár

Edelény, 33 km

Az államalapítás kori megyeszékhelyet jelentő Borsod földvára Edelény északi végében emelkedik. Tövében a Borsodi Tájház három portát (Szathmáry–Horkay-, Szarka- és Vadászy-ház) magába foglaló építményegyüttese található. A földvár szabadon látogatható, a tájház múzeumi nyitvatartási időben.


15. L’Huillier–Coburg-kastély

15. L’Huillier–Coburg-kastély

Edelény, 33 km

A 2014-re néhány évnyi méltó helyreállítást követően megnyitotta kapuit a Felvidék és az Alföld találkozásánál 1716–1730 között épült impozáns méretű kastély. Az épület jelentősebb termeit 1770-re Lieb Ferenc vándorfestő díszíti föl rokokó falképekkel, a kor hangulatát a tárlatvezetés kezdetén vetített 3D-s játékfilm idézi meg. A kastély és állandó kiállításai (térképgyűjtemény, Esterházy-pannók, „Népszuper”) múzeumi nyitvatartási időben látogathatók.